KÉZIRAT                                  versek

MENÜ

Ki a nevelő?

 

I.

Ember az emberért.

Túl az ön- és fajfenntartáson,

a reprodukción,

Túl a realitások kényszerén,

az evolúción,

Hanem a lét vonzásában,

A repülésben, a közeledésben,

Ember az emberért.

 

II.

Aki átad mindent, amije van,

S amije nincsen.

Amije van: semmisége.

Amije nincs: a minden.

 

III.

Néhány tapasztalás - morzsával többel,

Az ösvényen néhány lépéssel előbbre,

A haladás lendületében...

- Légy őszinte! -

Szóval lépések és megtorpanások ritmusával...

 

Emelgeti a betett könyv fedelét.

 

IV.

A teljességből

Az idő ajtórésén át

Érzékelhető félhomályban

Itt és most

Te.

 

V.

A látható,

Tapintható és téphető,

lérhető és érinthető.

Lehet szeretni - nem szeretni,

Elveszíteni s megkeresni,

Megpróbálni egyszer, tízszer...

Míg sikerül édes ízzel.

 

VI.

Fal

Kerítés

Falon ablak

Kerítésen kapu

Végül -

Ablak és kapu

 

VII.

Prológus

 

Megrendülve nézem

A befejezetlenség és fejlődés

Rejtett ösvényét.

 

Kitártan merülök el

A növekedés

Realitásában.

 

A lét ízét tanítom neked:

Megpróbállak hazaterelni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Asztali nézet