KÉZIRAT                                  versek

MENÜ

Töredékek a József Attila passióból


Ugyanúgy


Tarkód égeti szalmakalap

Arcod vérzik a tüske alatt

Menhely bélyege öltözeted

Szégyen bíbora rossz köpönyeg

Feszül a madzag

Legel a csirke

Remeg a nádszál

Legel a csürhe


Kérdés


Csorba szíved

Hogyan hordja

Korgó gyomrod

Krisztusi korba?


A nyolcadik, a kilencedik, a tizedik


Nyolcadikként elhallgattam.

A kilenc hang. Peng a vasban.

Tizediknek hazamegyek,

Megszólalok, mint a kövek.


Éli éli...


Istenem,

Istenem!

Miért hagytál el engem?

Meghasadtunk, mint függöny.

Mert már azoké,

Akik elhagytak.

Megkeseredtek.

Elnyomorodtak.

Hitüket vesztették.

Téged megátkoztak.

Kiüvöltötték

Nemlétedet.

Sínre feküdtek

Most már...

 

Az övék vagyok.

 

 

Pieta


Titok

Ablakot

Nyitok

Testeden

Meztelen

Űrödet

Elfedem

 

Kincsem – örökségem


Világ peremén koldulok

Bögrémen áthullnak a szavak

Galagonya, Kenyér, Jázminok...

Holtak élőkről vallanak


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Asztali nézet