KÉZIRAT versek
Töredékek a József Attila passióból
Ugyanúgy
Tarkód égeti szalmakalap
Arcod vérzik a tüske alatt
Menhely bélyege öltözeted
Szégyen bíbora rossz köpönyeg
Feszül a madzag
Legel a csirke
Remeg a nádszál
Legel a csürhe
Kérdés
Csorba szíved
Hogyan hordja
Korgó gyomrod
Krisztusi korba?
A nyolcadik, a kilencedik, a tizedik
Nyolcadikként elhallgattam.
A kilenc hang. Peng a vasban.
Tizediknek hazamegyek,
Megszólalok, mint a kövek.
Éli éli...
Istenem,
Istenem!
Miért hagytál el engem?
Meghasadtunk, mint függöny.
Mert már azoké,
Akik elhagytak.
Megkeseredtek.
Elnyomorodtak.
Hitüket vesztették.
Téged megátkoztak.
Kiüvöltötték
Nemlétedet.
Sínre feküdtek
Most már...
Az övék vagyok.
Pieta
Titok
Ablakot
Nyitok
Testeden
Meztelen
Űrödet
Elfedem
Kincsem – örökségem
Világ peremén koldulok
Bögrémen áthullnak a szavak
Galagonya, Kenyér, Jázminok...
Holtak élőkről vallanak