KÉZIRAT                                  versek

MENÜ

Nyári zivatar

Megfenyegetve a porteli széltől
Földre lehajlik a búzakalász.
Ónszínű égből a villám csattan,
Ömlik a friss felhőszakadás

Borsó ég töri-tépi a fákat,
megcsupaszítja a lombkoronát,
Csendes kis patakok szava megnő:
Barna folyammá duzzad az ár.

Oszlik a zápor a nap sugarától,
Ázott erdő sóhaja száll,
Fűszál végibe - fáradt vándor -
Szárnyát rendezi katicabogár.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Asztali nézet