KÉZIRAT versek
November
Fáradt falevél száll,
Tovalebben, elalél már
Rozsdás avarágyon.
Köd rejti a fákat,
És az ólomszínű tájnak
Nincs tükre a sárban.
Őrzik piros almák
Tűnt nyár nyugodalmát
Kamrám hűvösében.
Elszunnyad az élet.
Vajon újjá mikor éled?
Tán már soha többé.